Istenem,annyira nem tudom mi játszódik le bennem,
nem találom  a helyem,esténként könnyesre sírom a szemem..
Nyugtalan vagyok,s lelkem darabokban,
Amit felépítettem az öszedőlt ebben  a pillanatban..
Annyira fáj..Fáj az élet,fáj az,hogy élek..
Boldognak lenni,mosolyogni...
hidd el rossz úgy élni,
hgy ezek a dolgok nincsenek jelen,
és a felszínen kavargó érzések gyötörnek..
Éjszaka csak forgolódok s csak gondolkozok..
Mit rontottam el?állandóan csak hibázok.
Ha tehetném,visszaforgatnám az idöt,
s megállítanám amikor láttam őt..
Már csak az álmok maradtak,
mert a céljaim s vágyaim elfogytak..!
....